Amikor azt mondom naplóírás legtöbben egy 19. századi kisasszonyt látunk magunk előtt, amint éppen mérsékelten érdekes szerelmi életét taglalja oldalakon keresztül. Készen állsz felülírni ezt a képet? Gondolj Marie Curiere, Albert Einsteinre vagy éppen a sikeres üzletemberre John D. Rockefellerre. Igen, ők is naplót írtak. Manapság sok terapeuta is használja a naplóírást traumák feldolgozásához és stresszmenedzsmentre. Mégis mit tudnak a naplók, ami miatt ilyen sokszínű közönséget vonzanak?

Van ez a modern mítoszunk, hogy minél keményebben dolgozunk, annál sikeresebbek leszünk. A céljainkhoz vezető út 12 órás munkanapokkal, hétvégéi munkával és beragadt szabadnapokkal van kikövezve. Minél jobban összeszorítjuk a fogunkat a fáradtságban, annál keményebbek és sikeresebbek leszünk. A tudomány és az emberi működés azonban nem ezt támasztja alá.

Miért is pont a szokások segíthetnek neked igazán? Egy Duke Universityn készített kutatás szerint a napi cselekedeteink több, mint 40 százalékában nincs döntéshozás. Szinte automatikusan, gondolkozás nélkül hajtjuk végre őket, azaz szokások. Nincsen bennük elhatározás, nem kell átgondolnunk a lépéseiket, sőt többnyire máson gondolkozunk, miközben csináljuk őket. Ilyen lehet egy rutinos sofőrnek a vezetés, de a cipőd bekötése, a megszokott sportod, de akár az is, ahogyan gondolkozás nélkül bekapcsolod a tvt hazaérve és ledobod magad a kanapéra. Azaz nem csak a látványos, nagy vagy éppen jó dolgok szokások. Rengeteg apró és nem feltétlenül nagyszerű dolgot is döntés és gondolkozás nélkül csinálunk.

Mégis hogyan árthatna ez neked? Az egész nyugati teljesítményközpontú. individualista értékrendszerünk egyik sarokköve az önbizalom és az a logika, hogyha te elhiszed, hogy nagyszerű vagy akkor idővel majd mások elhiszik neked, hogy nagyszerű vagy és így az életed is nagyszerű lesz.

A spontán felmerülő gondolataink 70%-a negatív. Ha ez nem lenne elég, vannak olyan negatív gondolataink, amikben még meg is kapaszkodunk és nem engedjük el őket. Ezt szoktuk negatív spirálnak is hívni. Vagy az én esetemben: Már megint belehergelted magad Eszternek.

Először is rögzítsük újra, az alkalmi stressz nem probléma. Kihegyezi az érzékszerveinket, felkészít minket a cselekvésre, ami sokszor valóban hasznos a szorult helyzetekben adódjanak azok munkában vagy azon kívül. Emellett azonban az emberi stresszreakció felgyorsítja a szívverésünket és a légzésünket, megemeli a vércukorszintünket, a szerveidből az izmaidba vezeti a vért (ha szaladni kell a durva emailektől ugye, de leginkább azért, mert régen ez tényleg a fizikai túlélésünk záloga volt). Ha ez az állapot tartósan vagy túl gyakran felmerül szív- és érrendszeri problémákhoz, de akár kettes típusú cukorbetegséghez is vezethet. Őszintén gondolj nagyjából bármilyen egészségügyi gondra és a krónikus stressz szinte biztosan hozzájárul a kialakulásához vagy súlyosbodásához.

Kaptad már magad azon, hogy feleszméltél a telefonodból és nem emlékeztél mikor és miért is vetted fel? Cserébe megtudtad, hogy megszületett a középiskolai évfolyamtársad második gyereke (lány, egészséges, megint tanultam egy új nevet) és hogy mi történt a világ átellenes végén egy faluban. Na ehhez van köze annak is mennyi rágógumit veszünk. A rágó tipikusan olyan termék, amit a pulthoz közeledve emelsz le várakozás közben. Na tudjátok mit csinálunk mi rágóvásárlás helyett az elmúlt években? A telefonunkat bújjuk sorbanállás közben. A rágóeladások pedig zuhannak.

A legtöbben mozgásformaként tekintenek a jógára, pedig ennél sokkal többről van szó. A jóga lételméleti alapelvek gyakorlati alkalmazása. Mozgás, de lelassulás is, életmód, a lét igazi céljának felkutatására irányuló igyekezet. Azaz az önmegvalósítás egy formája. Oké, első bekezdésnek kissé fellengős lett. Itt vagy még?

Ma van a szülinapom és még ebben az őrült fordulatokkal teli évben is rengeteg okom van hálásnak lenni. A hálának sokféle meghatározása van, de abban megegyeznek, hogy a hála az életünkben már meglévő jó dolgok felismeréséről és elismeréséről szól.

A pszichológusok gyakran tudatos jelenlétként hivatkoznak rá. A buddhizmusban, ahonnan egyébként származik, éber figyelemként emlegetik és már több, mint 2600 éve gyakorolják. A kínai ideogram, azaz képírásjel, ami a mindfulnesst jelenti két másik szóból áll össze: jelenlét és szív. Azaz a szív jelenléte. Ez annyira szép, hogy a gyönyörűségtől csóválom a fejem.

Kevés dolog van, amivel mindkét kedvenc brit jelenségünk, azaz a brit tudósok és a Beatles is sokat foglalkozott, a meditáció ilyen. Ha ez önmagában még nem elég ok arra, hogy meditálni kezdj hoztam még pár érvet.

Én most elsősorban azokra koncentrálok, amit a hozzám hasonló megbeszélésrohamokban és kényelmetlen forgószékben edződött embereknek a leghasznosabb lehet.

Azt hiszem a kedvenc dolgom a jógakerülő kifogásokban, hogy igazából ezek a tökéletes okok arra, hogy jógázni kezdj. Nyugalom, én is használtam őket bőven. Néha még most is rápróbálok, de aztán egy hangosat kell nevetnem magamon.

Nézzük, mik a legnépszerűbb okok, amiért valaki nem kezdi el a jógát vagy nem bukkan fel a matracán gyakorolni!