Van ez a modern mítoszunk, hogy minél keményebben dolgozunk, annál sikeresebbek leszünk. A céljainkhoz vezető út 12 órás munkanapokkal, hétvégéi munkával és beragadt szabadnapokkal van kikövezve. Minél jobban összeszorítjuk a fogunkat a fáradtságban, annál keményebbek és sikeresebbek leszünk. A tudomány és az emberi működés azonban nem ezt támasztja alá.

Az egyik kedvenc buddhista mondásom így hangzik:

Ne csak csinálj valamit, ülj le.

Tehát a buddhisták és a tudomány is a pihenésre esküszik, nézzük meg miért!

Hogyan meríted ki magad?

Nathaniel Kleitman alváskutató figyelte meg, hogy az alvásciklusainkon túl napközben is nagyjából 90 perces periódusokat követünk. Ultradián ritmusnak hívjuk ezt a mintát az energiaszintünk hullámzásában. Körülbelül 90 percenként lankad a figyelmünk, kevésbé leszünk élénkek, kizökkenünk a fókuszunkból (én ezt személy szerint sokkal gyakrabban) vagy éppen megéhezünk. Ezek mind a fáradtság tünetei és ugyanazt jelentik: a testünk és az elménk szünetért jelentkezik.

Az egyik leghíresebb kutatás a témában Anders Ericsson nevéhez fűződik, aki arra a felfedezésre jutott, hogy a legjobban teljesítő zenészek, sportolók, sakkozók és írók mind ugyanúgy gyakorolnak. Többnyire reggelente, 3 darab 90 percnél nem hosszabb gyakorlást tartanak, köztük pedig szüneteket.

Mi a hétköznapokban ezeket a testünknek és elménknek fontos szüneteket kávéval, teával, nassolással, social media böngészéssel és némi stresszhormon termelésével próbáljuk elodázni. Amikor megtagadjuk a szervezetünktől a pihenést, elkezdjük felhasználni az energiatartalékainkat és aktívvá válik a szimpatikus idegrendszerünk. Ez ugyanaz a reakció, ami valódi veszélyhelyzetben is történik a testünkben. Nem hangzik túl egészségesnek vagy éppen szükségesnek egy munkanap közepén ugye?

Minél jobban pihensz, annál jobban teljesítesz

Az emberi szervezet ideális működésének része a pihenés. A hosszútávú jó teljesítményhez a kemény munka után meg kell állnunk, pihennünk és töltődnünk, majd újra keményen dolgoznunk. Minél több időt töltesz azzal, hogy ‘teljesítesz’, annál több időt kell töltened az energiakészleteid visszatöltésével is. Ha igazán jól akarsz teljesíteni ne az idődet menedzseld, hanem az energiádat!

A pihenés maga a munka

Mi lenne, ha elkezdenél másként gondolni a pihenésre? Eszközként, hogy hatékonyabbá és jobbá válj a munkádban. Egy kutatás szerint a kreatív ötleteink 40%-a akkor merül fel bennünk, amikor szünetet tartunk. Legalább most már nyugodt lehetek, hogy nem csak engem ostromol az inspiráció zuhanyzás vagy séta közben. Egy másik kutatás szerint még azok is jobban teljesítenek szünet és pihenés után, akik egyébként szeretik a munkájukat.

Az alvás talán a legnagyobb áldozata az örökké cselekvő és teljesítésre kiélezett világunknak. Az alvás nem hatékonytalan. Az egész napos munka után ekkor töltődnek fel az energiakészleteid, javítod a sérült sejtjeidet és újakat építesz. Az alvás során kerül be a munkamemóriádba, amit a nap során tanultál. Így leszel képes másnap előhívni és alkalmazni a megszerzett tudást. Ha nem alszol eleget a lestrapált neuronjaid koordinálatlanul fognak viselkedni és nehezebben fogod előhívni a megtanult információt. Na tessék itt győzködlek, hogy aludj, mintha az valami rossz dolog lenne! Arianna Huffington egy egész könyvet írt az alvás fontosságáról (The Sleep Revolution), amiben elmondja, hogy habár feláldozzuk az alvást a produktivitás kedvéért a fáradtság és annak hatásai miatt 11 nap munkát veszítünk egy év alatt.

Pihenj, mert szereted a munkád

Sokszor azért zsigereljük ki magunkat, mert szeretjük, amit csinálunk. Ha hosszú távon is szeretni akarod, elkerülni a kimerültséget és a kiégést, akkor kezdj el úgy gondolni a pihenésre, mint a munka részére.

Aludj legalább 7 órát, mozogj bármit- igen a séta is jó- és tarts szüneteket! A pihenés a fenntartható és hatékony munka része. A pihenés maga a munka.

A pihenés aktívan növeli a teljesítményed, erősíti az immunrendszered és segíti a kreativitásod. Miért mondanál le egy ilyen eszközről?