Munkahelyi stressz, az egyensúlyozás művészete
Először is rögzítsük újra, az alkalmi stressz nem probléma. Kihegyezi az érzékszerveinket, felkészít minket a cselekvésre, ami sokszor valóban hasznos a szorult helyzetekben adódjanak azok munkában vagy azon kívül. Emellett azonban az emberi stresszreakció felgyorsítja a szívverésünket és a légzésünket, megemeli a vércukorszintünket, a szerveidből az izmaidba vezeti a vért (ha szaladni kell a durva emailektől ugye, de leginkább azért, mert régen ez tényleg a fizikai túlélésünk záloga volt). Ha ez az állapot tartósan vagy túl gyakran felmerül szív- és érrendszeri problémákhoz, de akár kettes típusú cukorbetegséghez is vezethet. Őszintén gondolj nagyjából bármilyen egészségügyi gondra és a krónikus stressz szinte biztosan hozzájárul a kialakulásához vagy súlyosbodásához.
Ezzel meg is érkeztünk a kiégéshez, amely a WHO definíciója szerint: diagnózis, amely rosszul menedzselt munkahelyi stressz eredményeképpen alakul ki.
Tünetei pedig a következők:
alacsony energiaszint vagy kimerültség
koncentrációs nehézségek
megnövekedett cinizmus, negatív gondolatok a munka kapcsán
csökkenő hatékonyság a munkavégzésben
alvásminőség romlása
Ezeket olvasva nem nehéz belátni, hogy sem a munkaadó sem a munkavállaló nem jár jól a munkahelyi stresszel. A kollégának a mentális és fizikai egészségét ostromolja a túlzott stressz, míg a munkaadó egy fáradtságtól ingerlékeny, negatív és kevésbé hatékony embert kap.
Már egy 90 perces óra is jó eséllyel csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét!
A szimpatikus idegrendszer feladata, hogy felkészítsen minket a stresszhelyzetekre és megóvjon a veszélytől. Ahogyan fentebb írtam, megemeli a vérnyomást, beizzítja az izmokat és megemeli a vércukorszintet. Azaz harcrakésszé tesz.
A paraszimpatikus idegrendszer ezeknek pont az ellenkezőjét teszi: segít a pihenésben, megnyugodni, lelassítani a szívverésed és csökkenteni a vérnyomásod. A modern világ zajában, az állandó pörgésben és stresszben nem sokat jut szóhoz. A jógagyakorlás csökkenti a szimpatikus válasz intenzitását és aktivizálja a paraszimpatikus válaszreakciót. Azaz a jógázás megváltoztatja hogyan reagálsz a stresszre. Kevésbé intenzívvé válik a stresszreakciód és könnyebben térsz vissza nyugalmi helyzetbe.*
A meditáció és légzőgyakorlatok hatnak a limbikus rendszerre, amely az agyunknak az érzelmekért és emlékekért felelős területe. A rendszeres gyakorlás csökkenti az itt lévő aktivitást, ami azt jelenti, hogy kevésbé leszel reaktív stresszhelyzetekben. Ez abban is segíthet, hogy ne mondj olyat, amit aztán megbánnál, de ott sem jön rosszul, ha időnként azt érzed, hogy nem tudsz tisztán gondolkozni stresszhelyzetben. Viszlát leblokkolás!
Az agyunk képes változni és a legutóbbi kutatások szerint* a jóga az agy struktúrájára és funkcionalitására is hat. A rendszeresen jógát gyakorlóknál kimutatták, hogy megnövekszik az aktivitás a bal prefrontális kéregben. Kutatások szerint, akiknél ez a rész aktívabb azok úgy általában jobb kedélyűek. Kinek ne jönne jól egy kis pozitivitás, amikor kihívásokkal kerül szembe?
Van 15 perced arra, hogy tegyél kicsit a testedért és elmédért?
Íme egy rövid jóga mozdulatokon alapuló gyakorlatsor a munkanap végére, amit akár átöltözés nélkül is elvégezhetsz. Akár az is lehetne a címe, hogy Bocsánatkérés a hátamnak az egész napi ülésért.
View this post on Instagram
Itt pedig egy légzőgyakorlatot találsz, ami segíthet megnyugodni, ha stresszhelyzetbe kerülsz.
View this post on Instagram
Kérlek ne feledd, nem minden stressz rossz! Az alkalmi izgalom normális reakció és nem árt neked. A krónikus munkahelyi stressz azonban egy komplex probléma, ami fizikailag és mentálisan is ártalmas. A jóga, a meditáció és a légzőgyakorlatok segíthetnek jobban menedzselni, de a megnövekedett munkahelyi stresszhelyzetek okának felkutatásában a csapattársaidra is szükség lesz. Óvd magad a jógával és beszélj a vezetőddel, hogy változtassatok a kialakult helyzeten!
*Ehhez a cikkhez sok kutatási anyagot a következő publikációból használtam:
Harvard Health Publications. “An Introduction to Yoga”