Kreatívabb és produktívabb akarsz lenni? Pihenj!
Fel a kezekkel, ha pihentél már úgy, hogy aztán lustaságnak címkézted fel! Ugye. Valamiért elkezdtük azt gondolni, hogy a pihenés haszontalan, esetleg időpocsékolás, na de amit biztosra veszünk, hogy nem hatékony. Nem tudom mikor lett a pihenésnek rossz híre, de arra egyre többen rájövünk, hogy a többet dolgozni nem egyenlő a jobb teljesítménnyel, az élet semmilyen területén. Velünk ért egyet a tudomány is, szóval lássuk miért nélkülözhetetlen és elképesztően termékeny a pihenés, hogyan pihenjünk, ha kreatív kihívások elé nézünk és mit tesznek a pihenésért előremutató munkahelyek és országok!
Az agyunk úgy van felépítve, hogy a fókuszált tevékenységeink és a kevésbé fókuszáltak egymást erősítik, együtt dolgoznak. Ha felborítod ezt az egyensúlyt (én próbáltam) problémákra számíthatsz. Nagyjából 50 évnyi kutatás mondja, hogy a rendszeres munkahelyi túlterhelés elhízáshoz, alvászavarhoz, szívbetegséghez, kiégéshez- ami immáron hivatalosan is betegség- és megrövidült élettartamhoz vezethet. Tehát, amikor túlhajtod magad feladod a szabadidőd és aztán még az életed is rövidebb lesz. Kösz, de nem. Jah, de te jobban akarsz teljesíteni? Elnézést, arra sem jó a túlóra és önmagad hajszolása.
Azt pedig ne feledjük el, hogy a túlhajtást nem csak egy irodában lehet gyakorolni! Szülőként, szabadúszóként is tudsz egészségtelenül keveset pihenni.
Emellett azonban ne csak azért pihenj, mert nem akarsz beteg lenni, hanem mert elképesztően hasznos rád és a teljesítményedre nézve!
Kicsit tudományozunk, de maradj velem, megéri! Amikor éppen nem fókuszálsz gőzerővel valamire akcióba lép a nyugalmi hálózat (default mode network) az agyadban. Tudod mit csinál?
Na ezt hívjuk mi lustálkodásnak! Ebben a nem fókuszban van esélye az agyunknak értelmet látni a közelmúlt történéseibe, elmélyíteni az új tudást, megoldani problémákat, megérteni önmagunkat és másokat.
Volt már olyan, hogy lazítás vagy egy jó alvás után összeállt a fejedben a megtanult anyag?
Esetleg, hogy zuhanyzás közben jött egy szuper ötlet?
Vezetés közben a megoldás az egész nap gyűrt munkahelyi problémára?
Akkor most egy hangos köszönömöt mormolj el a ‘lustálkodásnak’, ami igazából őrülten produktív. Na meg szükséges. Lehetne ezt tudatosan fokozni? Már mondom is hogyan!
Nem csak testmozgás, ami felpezsdíti a vérkeringést, de még olyan is, ami kevés koncentrációt igényel így segíti a nyugalmi hálózat akcióba lendülését, ezzel a kreatív gondolkodást.
A legjobb, ha a szabadban sétálsz egyet (pacsi a stanfordi kutatóknak, akik lekutatták ezt nekünk)! De ha nekik nem hisztek akkor talán az meggyőző lehet, hogy Charles Darwin kiépített egy ‘gondolkodó sétautat’ az otthona környékén, ahova kijárt sétálni, amikor egy nehéz problémával került szembe. Így utólag el kell ismernünk, hogy elég sok nehéz problémát megoldott.
Kreatív kihívás elé nézel vagy túlterhelted magad már a nap közepén? Dőlj le 10 percre! Ennyi szundi után még nincs alváskóma, de újra éles lesz a gondolkodásod. A hosszabb alvásnál már felmerülhet némi kis kótyagosság ébredés után és az esti békés alvásod is megzavarhatja, szóval ne ragadtasd el magad óriás alvásokkal!
Nem szoktunk az álmodozásra agytréningként gondolni, pedig lehetne, hiszen a megfelelő technikával aktivizálhatod a nyugalmi hálózatot az agyadban és ezzel a kreativitást, öntudatot és fókuszáltságot!
A PCD (positive constructive daydreaming) egy irányított technika, amivel az egyébként sokszor káros elkalandozást a javadra fordíthatod. A lényeg, hogy ne hagyd, hogy az agyad irányítás nélkül kalandozzon el, mert könnyen egy problémán aggódva vagy egy jó kis önostorozás közepén találhatod magad. Hogyan csináld helyesen, hogy beindítsd a kreatív folyamatokat és a nem tudatos problémamegoldást?
Nyilvánvaló kapitány vagyok, de ez az egyik legfontosabb különbség az elkalandoztam és a PCD között.
Valami egyszerűt, ami nem köti le teljesen a figyelmed, lehet akár a fent említett séta, színezés, firkálás,hadd erősítsék egymás hatását!
Lehet ez egy élethelyzet, egy lépés a kívánt célodhoz, bármi, ami egyértelműen pozitív érzést kelt benned, de semmiképpen sem nyomasztó. Fókuszáld erre a kis álmodozásod!
Talán most még mindig kicsit bátortalan vagy, elvégre ez a sok munka sok eredmény régi berögződés. Hoztam is néhány példát, akikre gondolhatsz, ha legközelebb bűntudat nélkül relaxálnál!
Anders Ericsson évtizedek óta kutatja a csúcsteljesítményt. Arra jutott, hogy extrémül sikeres emberek az élet sok területéről-zene, sport, írás- napi átlagosan 4 órát dolgoznak. Vajon miért gondoljuk, hogy az üzleti sikerhez sokkal több kell? Persze már sokan feszegetik, hogy ezeket a tanulságokat az üzleti világba is be lehetne hozni, 5 órás munkanapokkal vagy éppen 4 napos munkahetekkel.
Üzleti területen dolgoztam, tudom, hogy a teljesítmény fontos, a gyorsaság versenyelőny, amit viszont megkérdőjeleztem akkor és most is, hogy vajon a teljesítmény és a munkában töltött idő között tényleg olyan szoros-e az összefüggés, mint azt elhittük. Sok cégnél tartottam már fókuszjavító és hatékonyságnövelő tréningeket, hogy felszámoljuk a túlórákat. Emberek képesek a megfelelő eszközökkel és technikákkal jobb és több munkát elvégezni kevesebb idő alatt. Ha a munkahelyedet vagy a cégedet érdekelhetnek ezek a tréningek itt olvashatsz róluk.
Sokan drasztikusnak tartják az Izlandon egyre jobban elterjedő 4 napos munkahetet. Kevésbé drasztikus, de nagyszerű a francia munkaügyi törvény, ahol tiltják 50 fő feletti cégeknél, hogy munkaidőn kívül akár digitálisan is munkaügyben keressenek. Azaz jogod van kikapcsolni a munkából.
Henry Ford volt az az Egyesült Államokban, aki hatról öt napra csökkentette a munkaidőt. Tudjátok mit mondott 1926-ban? Ideje, hogy megszabaduljunk az elképzeléstől, hogy a dolgozó ember számára a szabadidő elveszett idő.
Én majdnem száz évvel később továbbra is erre kérlek téged! Változtasd meg, ahogyan a pihenésre nézel! Vedd észre, hogy kreatívabb, jobb problémamegoldó, kiválóbb emlékező és másokkal és magával is mélyebben kapcsolódó ember leszel tőle!
Jó pihenést, de most úgy igazán!
Kattints ide és legközelebb már az email inboxodban találkozunk!