A pihenés rossz híre

Fel a kezekkel, ha pihentél már úgy, hogy aztán lustaságnak címkézted fel! Én is fél kézzel gépelek. Valamiért elkezdtük azt gondolni, hogy a pihenés haszontalan, esetleg időpocsékolás, na de amit biztosra veszünk, hogy nem hatékony.

Nem tudom mikor lett a pihenésnek rossz híre, de arra egyre többen rájövünk, hogy a többet dolgozni nem egyenlő a jobb teljesítménnyel.

Eközben az üzleti élet majdhogynem töretlenül kitart a „ki dolgozik többet” licitháború mellett. Néha emelik a tétet a „ki alszik kevesebbet” bajnokságban tolakodással.

Sokszor úgy tűnik, hogy a 16 óra munka, 4 óra alvás a belépő a sikeresek közé.

A tudomány másként vélekedik. Lássuk,

• miért nélkülözhetetlen és elképesztően termékeny a pihenés,
• hogyan pihenjünk, ha kreatív kihívások elé nézünk
• és mit tesznek a pihenésért az előremutató munkahelyek (és országok)!

Miért elengedhetetlen része a pihenés a tartósan magas teljesítménynek?

Az agyunk úgy van felépítve, hogy a fókuszált tevékenységek és a pihenés egymást erősítik, együtt dolgoznak. Ha felborítod ezt az egyensúlyt, problémákra számíthatsz. Hidd el, próbáltam. Nagyjából 50 évnyi kutatás mondja, hogy a rendszeres munkahelyi túlterhelés elhízáshoz, alvászavarhoz, szív- és érrendszeri elváltozásokhoz, kiégéshez és gyakran megrövidült élettartamhoz vezethet. Tudom, hogy bántja a szemed a hosszú felsorolás pedig ez csak néhány lehetséges következménye a túlterheltségnek. De te jobban akarsz teljesíteni? Elnézést, arra sem jó a tartós túlóra.

Emellett azonban ne csak azért pihenj, mert nem akarsz beteg lenni, hanem mert elképesztően hasznos rád és a teljesítményedre nézve!

Mi történik, amikor pihensz?

Amikor éppen nem fókuszálsz gőzerővel valamire, akcióba lép a nyugalmi hálózat (default mode network) az agyadban. Tudod mit csinál?

• Felidéz emlékeket.
• Összefüggéseket keres.
• Segít megérteni magadat.
• Támogatja mások viselkedésének megértését, azaz a szociális kapcsolataidat.
• Válaszokat keres a fejedben bolyongó kihívásokra, sokkal tágabb perspektívában, mint a fókuszált munkavégzés, azaz segít a kreatív problémamegoldásban.
• Elmélyíti a megszerzett tudást.

Na, ezt hívjuk mi lustálkodásnak! Ebben a nem fókuszban van esélye az agyunknak értelmet látni a közelmúlt történéseibe, elmélyíteni az új tudást, megoldani problémákat, megérteni önmagunkat és másokat.

Volt már olyan, hogy lazítás vagy egy jó alvás után összeállt a fejedben a megtanult anyag?

Esetleg, hogy zuhanyzás közben jött egy szuper ötlet?

Vezetés közben a megoldás az egész nap gyűrt munkahelyi problémára?

Akkor most egy hangos köszönömöt mormolj el a „lustálkodásnak” és a nyugalmi hálózatnak, ami igazából őrülten produktív. Na, meg szükséges. Lehetne ezt tudatosan fokozni? Már mondom is, hogyan!

Nem a mennyit, a hogyan

Üzleti területen dolgoztam. Tudom, hogy a teljesítmény fontos, a gyorsaság versenyelőny. Amit viszont

megkérdőjeleztem akkor és most is, hogy vajon a teljesítmény és a munkában töltött idő között tényleg olyan szoros-e az összefüggés, mint azt eddig hittük.

A valódi teljesítmény mérőszáma a fókusz. Azaz, hogy mennyire hamar tudsz elmerülni egy feladatban, mennyire stabilan tudsz megmaradni a koncentrált állapotban és aztán mennyire rugalmasan tudsz pihenőmódba váltani, és ezzel elősegíteni a fizikai és mentális regenerációt.

A tudomány jelenlegi állása szerint a legtöbb ember valahol négy és hat óra fókuszált munkára képes naponta.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mi történik a fennmaradó időben? Elkalandozás, szociális interakciók, kávészünetek, nehézség a fókuszállapot elérésére illetve az abba való visszarázódásba, amikor egy email, zaj vagy másik ember kizökkent minket.

A feladat az, hogy a fókuszod erősítsd, ne a munkaóráid számát növeld.

De hogyan?

A mindfulness és a meditáció a fókuszizmunk erősítésének leghatékonyabb eszközei közé tartoznak. Sok vállalati tréninget tartok ezeknek a módszereknek az elsajátítására és az önreflektív csapattagok maguk fogalmazzák meg, hogy küszködnek a figyelmük fenntartásával, gyakran elkalandoznak, nehezen mélyülnek el egy feladatban. Hangos a világ és rángatja a figyelmünket, de a fókuszálás képessége fejleszthető. Addig is lássuk hogyan pihenhetsz, hogy jobban teljesíts!

Hogyan pihenj, hogy kreatívabb és produktívabb légy?

A pihenésnek szerény becslések szerint is legalább hét módját különböztetjük meg, szóval egyelőre nem kell kihúzható ággyá alakítani minden asztalt az irodában, az alvás nem az egyetlen útja a feltöltődésnek.

A fizikai pihenés nem csak az alvás, ide tartozik egy resztoratív jógaóra, de hogy ne csak hazabeszéljek, például, egy könnyed séta is.

A mentális pihenés lehet különböző tudatmegfigyelő naplózási technikák gyakorlása vagy éppen a meditáció is. Ami kiemelkedően fontos, hogy egy dolog történjen egyszerre, hiszen

a multitaskingnál kevés dolog megterhelőbb csak az elménknek.

Az érzelmi pihenés lényege, hogy adsz magadnak időt és teret megélni az érzéseidet. Tudom, hogy nem lehet felpattanni mindig a tárgyalóban az asztalra és kiadni, ami kikívánkozik, de talán kezdésnek egy őszinte beszélgetés önmagunkkal vagy egy bizalmunkba fogadott féllel is elég lesz.

Az érzékszervi pihenés annyit tesz, hogy limitáljuk a minket érő ingereket. Kevesebb zaj, villogó fény, száguldó közösségi média folyam és helyette néhány perc csend, távol a képernyőtől, közelebb önmagunkhoz.

A kreatív pihenés nem csak a kreatív alkotás folyamatát, de a kreativitás és szépség megfigyelését is jelenti. Legyen az építészet a megszokott sétaútvonaladon, egy kiállítás vagy éppen a természet alkotásai.

A szociális pihenés az a feltöltődés, amikor számunkra komfortos és támogató emberekkel vesszük magunkat körül, olyan tevékenységet folytatva, amiben örömünket leljük. Keress neki most helyet a naptáradban!

Mi az, ami nagyobb nálad, és tudnál hozzá kapcsolódni? Talán a természet grandiózussága, esetleg az univerzum, de az is lehet, hogy valamilyen felsőbb erő, amiben hiszel. Az erről való megemlékezés a spirituális pihenés lényege.

Ez persze csak a kezdet, a célja csak az, hogy lásd, hogy a pihenés nem unalmas és semmiképpen sem jelenti, hogy három óránként vissza kell surrannod a pizsamádba. Van rá esély, hogy a hét mindegyik napjára tudatosan tervezz a pihenés legalább egy típusával?

Hogyan használják a pihenést és dolgoznak kevesebb órát sportolók, üzletemberek és egész országok?

Anders Ericsson évtizedek óta kutatja a csúcsteljesítményt. Arra jutott, hogy extrémül sikeres emberek az élet sok területéről-zene, sport, írás- napi átlagosan 4 órát dolgoznak. Vajon miért gondoljuk, hogy az üzleti sikerhez sokkal több kell? Persze már sokan feszegetik, hogy ezeket a tanulságokat az üzleti világba is be lehetne hozni, 5 órás munkanapokkal vagy éppen 4 napos munkahetekkel.

Sokan drasztikusnak tartják az egyre több helyen elterjedő 4 napos munkahetet vagy éppen a francia munkaügyi törvényt, ahol tiltják 50 fő feletti cégeknél, hogy munkaidőn kívül akár digitálisan is munkaügyben keressenek.

Azaz törvénybe foglalt jogod van kikapcsolni a munkából.

Henry Ford volt az az Egyesült Államokban, aki hatról öt napra csökkentette a munkaidőt. Tudjátok mit mondott 1926-ban? Ideje, hogy megszabaduljunk az elképzeléstől, hogy a dolgozó ember számára a szabadidő elveszett idő.

Én majdnem száz évvel később továbbra is erre kérlek téged: változtasd meg, ahogyan a pihenésre nézel! Vedd észre, hogy kreatívabb, jobb problémamegoldó, másokkal és magával is mélyebben kapcsolódó ember leszel tőle!

Jó pihenést, de most úgy igazán!

NEM AKARSZ LEMARADNI A KÖVETKEZŐ BLOGBEJEGYZÉSRŐL?

Kattints ide és legközelebb már az emailjeid között találkozunk!